Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Death Note

2008.07.04

Death Note rövid történet

 

Életünk során számtalan alkalommal szembesülünk azzal a ténnyel, hogy önző, kisajátító, romlott világban élünk. A mammutvállalatok és a tőzsde szerteágazottsága, a társadalmi rétegek közötti örökös vagyoni szembeállás, a mindennapokban tapasztalt nemtörődömség és igazságtalanság valósága megfordul minden ember fejében legalább egyszer. Vannak, akik beletörődnek és unott komorságban tengetik életüket, míg mások elmennek politikusnak, hogy megpróbáljanak valamiféle változást kieszközölni. Azonban mi történne, hogyha lehetőség adódna egy radikálisabb módszerrel megteremteni egy boldogabb, békésebb, igazságosabb világot?

Történetünk főszereplőjének, Yagami Lightnak megadódik ez a lehetőség. Bár Japán első számú diákja és rendkívüli elme, önnön létezését mégis értelmetlennek tartja, napjai unalmasan telnek az életben nyújtott általános sikereinek tükrében. Azonban ez az élet gyökeresen megváltozik, amikor Light az iskolaudvarban rábukkan egy "Death Note" nevű fekete jegyzetfüzetre. A füzet borítójára írt szabályok (legfontosabb: "Akinek neve belekerül ebbe a füzetbe, az meghal.") hitetlenkedést váltanak ki főhősünkből, ennek ellenére úgy dönt, hogy kíváncsiságból mégis kipróbálja. És ekkor döbben meg a legjobban: a füzet ugyanis valóban végez a kívánt áldozattal! Ekkor születik meg Light fejében minden idők legelképesztőbb terve: a füzet segítségével kívánja megtisztítani a világot az általa bűnösnek ítélt lelkektől, önmagát pedig az új világ Istenének fogja kikiáltani. Grandiózus tervét a Death Note eredeti tulajdonosa, a Shinigami (halálisten) Ryuk is figyelemmel követi, akivel Light viszonylag barátságosnak mondható viszonyt tart fenn annak ellenére, hogy a Halálisten nem ad hősünknek semmiféle segítséget, csupán szemlélődő szerepet tölt be. A világ rövid időn belül tudomást szerez a különös módon elhunyt áldozatokról és elkereszteli a titokzatos gyilkost Kira-nak (ami "Killer"-t jelent eredetileg). A nyomozás élére a teljes inkognitóban élő titokzatos szuperdetektív, L áll, aki mindennél jobban szeretné törvény és igazság elé állítani Kirát...

A Death Note páratlan egyedisége többféle elemnek köszönhető. A 37 rész alatt kialakuló szövevényes történet néhol elképesztő fordulatokkal és izgalmas percekkel szolgál, melyekre az "osztott" kamerás megoldások, a színvilág tudatos, már-már művészi alkalmazása, valamint a dinamikus zenei számok teszik fel a koronát. Az anime legerősebb eleme azonban tagadhatatlanul a szereplők, különösen Light jellemének bemutatásában rejlik. A főszereplő ugyanis tagadhatatlanul antihős, az idő haladásával egyre radikálisabbak és döbbenetesebbek a cselekedetei, a Death Note által kapott hatalomtól jelleme fokozatosan eltorzul negatívabb irányba, az unatkozó diáktól a hataloméhes cselszövőn át egészen a szociopata gyilkosig, aki mindent és mindenkit kihasznál tökéletes terve elérésének érdekében. Vele szöges ellentétben áll a másik fő karakter, az igazság oldalán álló L. Bár kiléte az első néhány rész során még ismeretlen, azonban az események haladtával az inkognitó lelepleződik. A kissé bizarr kinézettel rendelkező, bogaras, különc, néhol megérzéseken apelláló, mégis gondosan levezetett logikai érveléseket latba vető figura garantáltan lenyűgözheti a nézők többségét és megérdemelten válhat sokak kedvencévé (akárcsak nekem).

Light/Kira és L párharca tehát az anime egyik fő mozgatórugója, ami kitart egészen a történet közepéig, ahonnan ugrunk az időben 4 évet. Innentől továbbra is szövevényesek maradnak a történések, habár valamennyivel kevésbé átgondoltabbak egyes szálak, melyek bizony sajnos a (kezdetben remek) alkotói kreativitás hiányáról árulkodnak. Van ugyanis egy bizonyos határ, azonban egy idő után az új ötletek egyre képtelenebbek, így aki annyira szerette a logikus elmeharcot a Death Note első felében, annyira fogja majd forgatni a szemét a második felvonáson. Bár érdekesek a történet végefelé behozott újabb karakterek is, jellemük nem kerül olyan részletes bemutatásra, mint a már megszokott alakoknál, így különösebb szimpátiát nem fogunk érezni egyikük iránt sem. Ezen negatívum mellé sorolandó még a második OP/ED animáció is, mely a véleményem szerint igencsak a "hörgős hard-rock" kategóriába tartozó zenei aláfestés mellett illúzióromboló hatást kelthet egyes emberekben.

Cikkemből látható ennek ellenére, hogy a Death Note valóban egyedi csillag az animék égboltján. Kreatív ötleteivel és történetével, részletesen bemutatott szereplőivel, dinamikus zenéjével mindenképpen maradandó alkotásnak minősíthető és bátran ajánlható a felnőttebb réteg számára.